Sötét Varázslatok Kivédése ( SVK ) tanterem

*Dimitriet elengedi, míg Cerát, miután megszűntette a burokátkot, felviszi a szobájába és lefekteti, most pihenésre van szüksége. Azért még hagy az gya mellett egy cetlit.

Szia! Ha nem szeretnél megbukni SVKból, várlak korrepetációra hétvégén. Ugyanekkor kaphatod vissza a körömlakkodat is.
Mara

Cera szobájából rögtön a sajátjába tér vissza, bár nem pont ilyen első órára számított, azért ez sem volt rossz.*

// Köszi szépen, 15-15 pontot szereztetek. hamarosan kiírom a Pontfalra! //

[tegnap este]

*Továbbra sem védekezem. Szilárdan állok helyt döntésem mellett, aminek meg is lesz a következménye. Kicsit lefáradok, úgy érzem, mintha a fejem felett bekapcsolnának egy porszívót és kiszipolyoznák belőlem minden erőmet. A fájdalom egyre tűrhetetlenebb, szerencse, hogy közbevág a tudatlanság. Ki kapcsolta le a lámpááát?
Na mindegy, először a szédülés fog el, aztán fokozatosan homályosodik a látásom, egészen addig, míg el nem terülök a földön. Élménydús óra volt, ha meg korrepetálásra kell járnom, nem biztos hogy látni fog a tanár. Hirtelen jött megbetegedés, hhm! Nem is rossz ötlet!*

// Köszönöm, jó volt ez az óra! =33 Én élveztem, a karakter meg már más tészta. //

// Cera, kérlek figyelj oda, hogy hogyha egy régebbi játékhoz írsz, akkor fejlécezz is! Most megtettem helyetted. (: //

*A múltkori órához hasonlóan, Mara ismét a tanterem azon sarkát veszi célba amint megérkezik, amely a lehető legtávolabb esik a tanári asztaltól. Még így is fájdalmas neki az egész, bár az némiképp enyhít a dolgon, hogy tudja, Lio most büszke lenne rá. A sarokban lévő padra ülve, pálcájával játszadozva várja, hogy az elsős nebulók megérkezzenek végre.*

*Felpillant a hang irányába, arcán halvány mosoly jelenik meg.*
-Szia Dim! Kérlek, szólíts nyugodtan Maranak, elvégre háztársak vagyunk.*Ajánlja fel kedvesen a srácnak. Miközben leugrik a padról, pálcájával suhint egyet, melynek következtében a terem ajtaja becsukódik, jelezve, hogy a tanóra kezdetét veszi, aki eddig nem tette tiszteletét, az már ne is tegye!*
-Úgy tűnik, a mai órát így, édes kettesben fogjuk megejteni. El tudnád nekem mesélni, mivel töltöttük a múltkori tanórát, illetve be is tudnád mutatni az ott tanultakat?*Pillant hatalmas pillái mögül az elsős szőke srácra.*

-Okés. Azért elvártam volna azt is, hogy pár szóban elmond, mi ezen két varázsige hatása. No sebaj, majd a vizsgán.*Kacsint a srácra.*
-Ma két támadó varázslatot fogunk tanulni. Az egyik a Caedo, ez egy kard-átok. Gondolom, így már nem olyan nehéz kitalálni a hatását.*Neveti el magát a már jól ismert, csilingelő hangon.*
-Ahogy neve is mutatja, ennek hatására akár nagyon súlyos sebeket is lehet okozni ellenfelünknek.*Közben kisebb terpeszbe áll, felvéve a tipikus támadó pózt, egyensúlyát első lábára helyzve.*
-Pálcádat tarts úgy, mint kard lenne, és suhints is úgy vele.*Be is mutatja közben a mozdulatot.*Közben pedig mond ki jól hallhatóan, tisztán a varázslat nevét is.*Újra bemutatja a mozdulatot, ezúttal a varázsigét is kimondva.*
-Caedo!*Ennek hatására egy vörös villanás tör elő, mely jelzi, hogy bizony sikeres volt a varázs. Még jó, hogy nem Dim irányában végezte el az átkot, különben most a srác tesztelhette volna az előző óra védővarázsait.*
-Megpróbálod?*Mosolyog kissé jobbra biccentett fejjel e lány, miközben visszaáll normális testtartásba, s Dim háta mögé sétál.*

*Figyeli, ahogy Dim megpróbálkozik a varázslattal, majd kedves mosollyal rázza meg fejét a srác kérdésére.*
-Valóban nem. De ne add fel, elsőre nem meglepő, hogy nem sikerül.*Biztatja a srácot. Olyannyira nem meglepő, hogy ez a fránya kard-átok még Mara számára sem volt egyszerű elsőben.*
-Ne görcsölj, ne idegelj azon, hogy vajon sikerülni fog-e avagy sem. Nyugodj le, koncentrálj a varázslatra, ne arra, hogy mindenképp sikerüljön. Lazulj el, és menni fog.*Látja el apró tanácsokkal a srácot, aztán fejével bólint egyet, jelezve, hogy itt az ideje ismét megpróbálkozni az átokkal.*

*Ezúttal is figyeli a srác munkáját. Ezúttal már felvillant a fény, de inkább nevezhető az narancssárgának, mint vörösnek, ráadásul nem is tartott elég ideig.*
-Már határozottan jobb volt, próbáld meg még egyszer.*Biztatja tovább Dimet, s csak azután szólal meg ismét, hogy a srác elvégezte a varázst.*
-Jól van, most hagyjuk ezt egy kicsit pihenni, térjünk át a második átkunkra, mely az Ictum varázsigét kimondásával érhető el, illetve egy laza pálcasuhintással.*Szokása szerint most is mutatja a mozdulatot.*
-Ezzel az átokkal egy erőteljes lökést érünk el, mely akkor erővel hat, mintha egy óriási lökte volna el jó messzire az ellenfelünket. Figyelj, mutatom.*Kacsint a srácra, aztán eleitől végéig elvégzi a mozdulatsort, suhint a pálcával, miközben kimondja jól hallhatóan a varázsigét is.*
-Ictum!*Ennek hatására, még a levegőben is érződik, hogy itt bizony légáramlat is létrejött, nem csoda hát, hogy az ellenfelünk, ha lenne, most métreket repülne.*
-Most te jössz!*Adja át a helyet a srácnak.*

*Ezúttal már elsőre is sokkal jobban sikerül a varázslat Dimnek, de természetesen még mindig nem tökéletes, éppen csak egy kis fuvallatot lehetett érezni, ez még nem igazán fog senkit a levegőbe repíteni.*
-Még nem tökéletes, de idővel jobb lesz.*Mosolyog biztatóan a srácra.*-Házi feladatként gyakorold még mindkét varázsigét, ajánlom figyelmedbe a Gyakorlótermet vagy a sziklakertet.*Ő is mindig ott gyakorol.*
-A mai órán összesen 43 pontot zsebeltél be. van kérdésed?*Pillant a szőkeség irányába mosolygó olívazöld szemekkel.*

// A megjelenésre, mivel csak egyedül voltál, a szokásos 5 helyett 20 pontot adtam, a felelésre 8 pontot kaptál a maximális 10-ből, míg a kijátszott játék 15 pontot ért, így együtt 43 lett. //

-Akkor jó!Szép estét! Szia!*Int még a távozó srác után. Aztán a lehető leggyorsabban ő is elhagyja a tantermet, bezárva maga mögött annak ajtaját. Dimmel ellentétben Mara egyenesen a Gyakorló teremhez veszi az irányt, hogy a közelgő félévvégi vizsgára folytassa a felkészülést.*

// Köszi, hogy eljöttél! Pont már a pontfalon. Jó éjt! (://

*Belépek a terembe és sejtem hogy kések. Körülnézek majd csendesen leülök a padba ahol mint láttam Alexa ül. 
-Szia.-suttogom oda neki.*

*Rá mosolygok a lányra.
-Semmi különös.Veled?Amúgy ha van időm néha szoktam lovagolni.Gondolom szereted a lovaglást nem?

*Elgondolkozok. Nem nagyon akarok menni lovagolni mert sosem voltam jó benne, de nem akarom meg bántani Alexát.
-Rendben. De nem leszek ügyes.-mondom majd a táblára nézek.*

*No rendben!Biztos jó lesz...
-Hm oké.-mondom molyogva*