Legendás Lények Gondozása (LLG) tanterem

*azt gondolja, hogy jó pontot szerezni az első óráján nem árt, így jelentkezik. Megvárja míg a professzor felszólítja, majd válaszol:
-Grogan Stump elrendelte, hogy értelmesnek kell tekinteni „mindazon lényeket, akik képesek felfogni a mágikus társadalom törvényeit, és felelősen részt venni nevezett törvények megalkotásában". *válaszolja és úgy gondolja, hogy sikerült megúsznia a mai napra a többi kérdést*

*Fura, valamiért szimpatikus a nő. Van valami a kisugárzásában, amitől nem tekintek úgy rá, mint az eddigi tanárokra. Soha nem illetnék ezzel mást, de rá kimondom; jó fej. Klassz a stílusa, laza, mégis összeszedett és határozott. Meglehetősen rugalmas és ahogy elnézem vidám hangulatában van, nagyon is. Csak bólintok, miközben tovább hintázok, majd felállok a székről és a padra ülök rá. Áh igen, így egy fokkal kényelmesebb és úgy érzem, felébredek végre, már pedig ha így van, résen kell lennie mindenkinek az óra hátralevő részében. Ha elemembe kerülök, abból sosem sül ki jó.*

-Így van!*Bólint a szőke srácnak. Végre valaki válaszolt a kérdésére.*
-Most egy kicsit a muglik és a bestiák kapcsolatáról fogunk beszélni. Elkerülhetetlen, hogy olykor-olykor elő ne bukkanjon néhány bestia. Biztos vagyok benne, hogy már ti is hallottatok hasonlókról. Esetleg megosztanátok velünk?*Néz szét az osztályon, újabb jelentkező kezekre várva. Közben megakad tekintete a lupis lányon.*
-Látom Cera, követte a példámat, amíg én a padon ülök, nem bánom, tedd te is azt, de óra végén a jegyzetedet azért szeretném látni.*Kacsint a lányra.*

*Kissé lehajtott fejjel ül mert szégyenli magát amiért nem tudja a választ. Az sem vígaztalja hogy Cera nem válaszol. Jobban kell igyekeznie, ha meg akar felelni szülei kérésének. Azért örül hogy Dimitrie tud felelni a kérdésre ezért mikor a fiúra pillant kedvesen rámosolyog hogy gratuláljon neki. Hiába van itt a nyár eleje óta és ismerkedett meg néhány diákkal és tanárral mép mindíg idegennek érzi magát.*
-Hát... Ott vannak a sárkányok ról vagy a pegazusokról szóló legendák. *mondja majd gyorsan lehajtja a fejét, mert nem hogy nem jelentkezett de még lehet butaságot is mondott.*

*Harsányan felnevetek.*
- Szerintem azt sem tudják, hogy léteznek ilyen lények a világon, amelyik meg tud róla bármit, tuti hogy történetekkel próbálja bizonygatni a létezésüket. Támogatom Tara válaszát *szólalok fel hangosan, ami a jegyzetet illeti, én nem jegyzetelek. Látja vajon a padomat? Csak én ülök rajta és az a vacak doboz, semmi más. Minden cuccom a szobában van.*
- Amúgy volt egy Riel nevű Pegazusom *magyarázom.*

*Megint jelentkezik, mivel mindenki fülét, farkát behúzva lapul a padlóhoz, mint az ifjú vérfarkas. Very Happy

mikor a tanár kissé unottan felszólítja elkezdi a felsorolást.:*
-Én csak párat tudok, amik a mugli hírekben gyakran szerepelnek. A skót Loch-nessi szörny. A mexikói Chupachabra, és a nepáli Yeti. * fejezi be a monológját. És ezután a többieknek is ad esélyt, így szinte láthatatlanná válik a padban.*

*Ezúttal nem jelentkezik, hisz ő maga is a Locg Ness-i szörnyet mondta volna, a yeti eszébe sem jutott, pedig mekkora ötlet! A mexikói csupavalamiről meg nem hallott még, így gyorsan le is jegyzi, hogy majd utána járhasson a könyvtárban.
Szeme sarkából azért a lányokat is látja, hihetetlen, hogy mikre nem képes ez a Cera lány!*

-Igazatok van, lányok.*Bólint.*-Bár Dimitrie válaszát vártam.*Biccent elismerően a szőke srácnak.*
-Ó, ez nagyszerű Cera, bár nem a mai témánk, egykori SVK tanárunk, Alan Wood professzor bizonyára órákon át képes lenne beszélgetni veled Rielről.*Mosolyodik el.*
-Dimitrie, kérlek mesélnél nekünk a Chupachabráról, úgy látom, vannak, akik nem ismerik.

*Szépen meghúzza magát, és inkább figyel mit mond Dimitrie. Hallott már a jó öreg ''kecskeszívóról'' ezt azt, de jobban ért az egyiptomi kultúrához mint a mexikóihoz.*

*hát erre nem számított, ha tudná a teleportálás varázslatát jó hasznát venné.*
- Én úgy tudom tanárnő, hogy az egy félig majom, félig ember szörny, aki állatok vérével táplálkozik. *válaszolja, és reméli, hogy többet nem kell válaszolnia*

-Így van, tömören ennyi is elég lesz.*Bólint apró mosollyal a fiúnak.*
-Nos drágáim, akkor meg is van a házi feladatotok. A könyvtárban nézzetek utána a bestia észleléseknek és írjatok az egyik ilyen észlelésről egy oldalas fogalmazást. Mára ennyi lett volna, van valakinek kérdése?*Néz szét az osztályon.*

*Nagyot sóhajt, mikor megkapják a házit, és vége az órának. Tudja jól hogy nagyon rosszul teljesített. Reméli hogy ezér nem fogja letorkolni, tanára. Tara nagyon nincs a helyzet magaslatán. És ez zavarja.*
-Viszlát tanárnő.*mondja és fölkel a padból. Még Dimitrie mosolyog majd ha a tanára vagy valaki nem kéri meg hogy maradjon akkor elindul hogy egy kicsit egyedül legyen.*

*Gyorsan lejegyzi a házit is, ennyi kiindulásnak elég is lesz, aztán majd jobban is utána jár a dolgoknak. A kérdésre megrázza a fejét, most is mindent értett, meg nem először van ezen az órán, tavaly is volt, bár mint ahogy a példa is mutatja, azért sikerült ma is valami újdonságot hallania. Ha Teó útjukra engedi őket, gyorsan összepakolja a cuccait.*
-Köszönöm az órát! Viszlát, sziasztok!*Köszön el miközben feláll, majd távozik, meg sem áll a szobájáig.*

*Eljegyzi a házit, összepakol, majd kisétál a teremből, de még utólag elköszön a tanárától.*
- Viszlát Professzor! * köszön el, és felrohan a szobájába*

*Én vagyok az egyedüli, aki nem rohan el azonnal, holott legtöbbször az elsők közt szabadulok el az órák fogságából. Sosem tekintettem többnek az órákat holmi rabságnál, ahol az a büntetés hogy egy "feletted álló" unalmas monológját kell végighallgatnod, amíg be nem alszol és ami a legszörnyűbb, még házi is van. De most itt állok kék csőnadrágban és fekete topban a terem közepén.*
-Tanárnő, nekem lehetne egy kérdésem? *komorodom el.*

-Szerbusztok! Már ne mászkáljatok nagyon el, lassan takarodó!*Köszön el mosolyogva a gyerekektől, aztán egy ügyes mozdulattal leugrik az asztalról, majd megfordulva megigazítja a terítőt rajta. Ekkor hallja meg Cera hangját.*
-Persze, mond csak.*Inti mosolyogva közelebb a lányt.*

*Vajon jó emberismerővel van dolgom? Ha igen, a szemembe belenézve kivehet pár érzelmet. Keserűség, szomorúság és reményveszettség. Csak ma döbbenek rá, hogy én totál kirekesztettnek érzem magam, tán még Taranal jobban is.*
- Maga szerint az ember itt könnyen találhat társakra? *bukik ki belőlem a kérdés és nem érdekel, mennyire néz hülyének, vagy mennyire nem várja ezt. Gondolom inkább egy a tantárggyal kapcsolatos kérdésre számít, nekem azonban ez a legfontosabb problémám és amíg itt áll előttem egy felnőtt, magam sem mozdulok el innen. Gyökeret verek, várva válaszát.*

*A kérdés valóban meglepi, de mint házvezető, nem idegen tőle ez a kérdés sem, hisz diákjaival gyakran szokott beszélgetni, és mindig nyitva áll a szobája ajtaja.*
-Azt nem jelenthetem ki, hogy könnyen talál mindenki, hisz ez igencsak személy-függő. De a diákjaink legtöbbje már elsőben megtalálja azt a társaságot, akikkel aztán végigjárja a hét évet, sőt, azután is jóban maradnak. Rengeteg életre szóló barátság kötődik itt.*Közelebb lép a lányhoz.*
-Úgy érzed, nem akarnak veled barátkozni?*Kérdi kedvesen, kissé félrebiccentett fejjel.*

*Pár pillanatra úgy döntök, inkább a csizmám orrát fixírozom. Barna hajam az arcomba borul, mint egy függöny, mely elrejt. Elrejt mindent, keserűséget, bánatot, magányt, s semmit nem mutat meg ha csak én nem akarom. Felemelvén fejem ránézek igen csak keserű tekintettel, szerintem ebből rájöhet a válaszomra, mielőtt még kimondanám.*
- Ez csak enyhe leírás. Nem csak úgy érzem, hanem mára már egész biztos vagyok benne *húzom el a szám és még folytatnám a panasz-sorozatot mert hát tudnám, de a tanár az tanár, nem pszichológus és biztos menne már, ezért csak percekre tartom fel.*

*Nem hajtja még jobban le a fejét, hogy a lány arcát is láthassa a barna hajzuhatag mögött, hisz nem szeretne Cera személyes szférájába betolakodni, így inkább visszaemeli fejét az egyenes tartásba.*
-Miért gondolod így, valaki ezt mondta vagy éreztette?*Érdeklődik tovább.*
-Tudod mit, mit szólnál egy meleg teához és süteményhez a szobámban?*Mosolyog a lányra, talán egy barátságos környezetben a lánynak is könnyebb lenne megnyílnia mint egy komor osztályteremben.*

- Egyszerűen én magam érzem így *válaszolom komoran, a padomhoz lépkedve. Teljes erőből összelapítom az italos dobozt, majd egy laza mozdulattal a kukába hajítom és visszasétálok a tanárhoz.*
- Szívesen benne vagyok, de csak akkor, ha esetleg nem zavarom *felelem rá, s ha elindul, én előreengedem és némán követem, a háta mögött haladva.*

-Jaj kis drágám, ez még nem jelent semmi.*Küld egy biztató mosolyt a lánynak.*
-Ugyan, nem zavarsz. Gyere csak.*Nem engedi, hogy megelőzzék, maga előtt terelgeti a lánykát, jobb kezét annak hátán pihentetve. Maga előtt engedi ki a lányt, aztán bezárja a terem ajtaját, meg sem állva az első emeleti szobájáig.*

//A szobámba is kezdek, ha nem gond.^^//

[2013. szept. 06. - Harmadikos LLG, olvadunk]

*Megköszöni az írószert és a lapot Susinak, majd gyorsan le is pirkantja, hogy rovar, meg csalánokkal táplálkozik, aztán gy nyilat húz és lebetűzi a lupis lány által kimondott igen csak bonyolult nevet is. lehet, hogy mondta már Béla bácsi, de annyi biztos, hogy Bogdi sosem jegyezte volna meg. Épp itt az ideje, hogy most végre megtanulja.*

[2013. szept. 06.]

*Magában mosolyog Bogdan viselkedésén. Hihetetlen ez a srác! Közben azért figyel ex-házvezetőjére is. Bizony ám emlékszik ő is a kis rovar nevére, de Susinak sikerül megelőznie, így végül csalódott mosollyal veszi le a kezét. Majd legközelebb gyorsabb lesz. Azért az állatka nevét ő is feljegyzi, címnek.*

[2013. szept. 06.]
*A két jelentkező közül végül Susanat szólítja el, hisz a lupiattós lány valamivel gyorsabb volt, mint Cerasela.*
-Így van, d-șoara Enescu.*Bólint a lánynak.*-Ma valóban a Glumbuble-ről lesz szó. Ez a kis rovar észak-Európában őshonos, de megtalálható nálunk is. Vannak előnyei és hátrányai is. Enescu kisasszony, tud valamit mondani az előbbiről, d-șoara Dâba pedig az utóbbiról?

» JOS tanterem
» Mugliismeret-tanterem