Istálló és lovarda

*Ma nagyon korán kezdtük a munkát. Be kell pakolni egy rakat tápos és gabonás zsákot. Valamint a széna bálákat is felpakoltuk a padlásra. Sötétkék trikó és fekete ing van rajtam valamint kék farmer és lovagló csizma. Az ing kivan gombolva mert hát a munkától melegem van. Végre egy kis pihenő van így elindulok körbe nézni a lovak közt. Épp az egyik széna hálót töltöm meg mikor megpillantom Cerát.*
-Szia szépségem, mi járatban?*kérdezem ahogy arcára adok egy puszit.*

*Nagyon meglepődök mikor rángatni próbál. Erősködik csak nem sok sikerrel. A helyére akasztom a szénahálót majd Cerát kicsit megemelve kilépek a bokszból.*
-Aldorónak semmi baja csak egy új bokszba került. Egy nagyobba. *mondom halkan. Azt már nem mondom neki hogy a bértartott lovak részére fentartott helyen van.*
-Gyere oda viszlek. *mondom és az istálló elülső részéhez vezetem. Kíváncsi vagyok észre veszi e az új tulajdonos nevét. Mikor oda érünk Aldoro kidugja a fejét a bokszból és láthatóvá válik a piros szallag a kötőfék oldalánál. *

*Végig magában füstölög. Halványan mosolyogva figyelem.*
-Nyugi semmi baja. Jobban van mint valaha.*mondom neki. Figyelem ahogy odasétál hozzá és meglepetten figyeli hogy ő a tulajdonos. Mikor rám néz csak bólintok.*
Igen senki másé csak a tiéd. Újra megpatkolták és mikor néhány napra eltűntem azért volt mert új szerszámokat csináltunk otthon a nagyapámmal. *mondom neki a falnak támaszkodva. Örülök hogy ha boldog. Csak ezért csináltam.*
-Azt mondtad hogy olyan lovat akarsz mint Aldoro, de nincs még egy olyan mint ő tehát nem maradt más mint magát Aldorot megszerezni.*mondom halkan. Figyelve a reakcióját.*

-Igen. Csak a tiéd. *mondom mosolyogva. Majd elkezd újra rángatni.*
-Rendben. Nyergeljünk aztán indulás.*mondom ahogy az Aldoro melletti bokszhoz lépve kivezetem Vihart. A nagytestű sárga mén ma is elemében van. Hegyezi a füleit és mindenre élénken reagál. Ahogy kikötöm le nem veszi a semét Aldror és Cera párosáról. Nem beszélve Agyarról aki vidáman várja hogy kimenjünk végre. *
-Örülsz? Hogy a tied Aldoro?*kérdezem tőle.*

*Nagyon boldog aminek örülök. Fölszerszámozom Vihart amit nem könnyít meg az ugra bugrával majd kimegyünk az istállóból. Miután meghúzó a hevedert felülök és megvárom még Cera is felül.*
-Nos merre menjünk?*kérdezem ahogy szorosan tartom a kantárt. Még nem akarom neki ereszteni lovamat amúgy is sötét van. Mikor füttyentek Agyar is kijön és izgatottan már-már remegve várja hogy elinduljunk.*

//Gyerekek! Ezt a játékot egészen Dim megérkezéséig törlöm. Dimitrie, utoljára mondom el, NINCSENEK vámpír tulajdonságaid! Ugyanolyan tizenéves kölyök vagy, mint az emberek, se szagokat nem érzel, se világító szemed sincs, se szemfogad, se semmid, 20-25 évesen változnak át a vámpírok, addig pont olyanok, sőt, akár még gyengébbek is, mint az emberek! Már sokadjára szólítalak emiatt meg, ha még egyszer meglátom, hogy rosszul használod a fajod tulajdonságait, elveszem tőled és sima ember leszel.
A játékot tudjátok folytatni az utolsó megmaradt hsztől.//

*Egy kis bizsergés fog át ahogy a lovat megsimogatom. Igen jámbor ,szép ló.
-Jó rendben.-mondom miközben Condor fölnyerít.*

*Miután Alexa föl ült a lóra én is megpróbálkozok-bár bevallom nem nagyon megy-de végül. Lassan haladunk ki az istállóból elöl Alexa után én. Alexa ismerheti jól Ámort, ugyanis nem kellett vacakolni vele hipp-hopp már kint is vannak.*

-Tessék?
*Nem értem mit akar Alexa. Lassan leszállok a lóho majd alexához sietek aki közben az istálóban körülnéz.*
-Mi az?

*Hát persze. Sejthettem volna. Cerasela egy szép,fekete lovon néz ránk diadalmasan. Legalább ő örül. De hogy ennek minek volt értelme hogy követ minket? Nem tudom. Alexára nézek majd nagy ívben elmegyek Cersasela mellett.
-Gyere menjünk!-mondom Alexának miközben vissza vezetem a lovat,Conradot a boxába.*

* Alexa örül, amiért Cerasele a földön landolt. Miután bevezetjük a lovainkat a boxokba kifelé tartunk.
-Jól ráiesztettél Aledóra.-sugom Alexának.*

//nem a box-ba mentünk.Hanem a fedet lovardába.//

/jó na bocs.tessék átirom/